Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy Zoltán :Tanulási stílusok - tanulmány

2009.11.29

TANULÁSI STÍLUSOK

tanulmány

Nagy Zoltán

    2009.                                                                                  

 

„Exemplis discimus”

    /példákból tanulunk/

 

I. Elméleti gyökerek

A globalizáció teremtette új kihívások és követelményrendszerek, a megnövekedett információ elsajátításának lehetőségei bonyolultabb problémát jelent, mint hogy kell e használni különböző statégiákat, vagy sem. A tanulási stratégiák vizsgálata hagyományosan az attitűdkutatásból eredendő. A kezdeti időkben még nem állt rendelkezésre teljes elméleti háttérbázis. A diákok iskolával és tanulással kapcsolatos értékeit és attitűdjeit próbálták kivesézni, feltárni. Azért fontos fogalmak kerültek ki, az, azóta már tökéletesített attitűdskálákból. Például a tanulási orientáció fogalma /Taylor 1980./, de e kutatások eredményeként üdvözülhetjük a motiváció szerepének felismerését is. A másik eredetet a kognitív pszichológiában találhatjuk meg. Ez a terület a kezdetektől foglalkozott a tanulás folyamatával, az információ feldolgozásával, és tárolásával. Egyes idevonatkozó kérdőívek ma is teljes egészében kognitív pszichológiai alapúak. Elterjedt technika a diákokkal készítet interjú is, melyek szisztematikus elemzés tárgyai. Ezek olyan, a tanulást, leíró kategóriákat, fogalmakat eredményeznek, amik magának a diáknak a tapasztalataira épít. Ezen interjúkból kapott fogalmakat, s a fogalmak között kialakult kapcsolatrendszert használva alapul, kifejleszthetővé váltak a kérdőívek és skálák. Természetesen többfajta kérdőív használatos a világban, hazánkban leginkább a Kozéki- Entwistle- féle tanulási orientációt vizsgáló kérdőívet használják.

 

     „Dies dien docet”

   / napról napra tanulunk/

A gyakorlottabb diákok három dolgot tudhatnak a stratégiákról: mit, hogyan, mikor.

Vagyis milyen stratégiákat, milyen helyzetekben lehet hasznosan, hatékonyan alkalmazni. Vajon rendelkeznek-e a diákok e három fajta tudással? Az- az stratégák-e a tanulók, mikor arra lenne szükségük? Az elméleti háttér elég szilárd és jól körvonalazott alapot adnak a gyakorlati munkához. Az elméleti háttér talaján új fejlesztőprogramok látnak napvilágot, s ezek a stratégiák kifejlesztésével járulnak hozzá az iskolák teljesítmény növeléséhez. Ha a gyerekeknek bemutatunk tanulási stratégiákat képesek azokat alkalmazni, /Megfigyelték, hogy a tanulási stratégiák alkalmazása legjobban a részletek megtanulását javítja./

 

II. A tanulási stratégiák fejlesztése

 E témában általában két fő irányvonal létezik:

               Közvetlen fejlesztés: gyakoroltatjuk

a gyerekkel azokat a tanulási technikákat,

melyek hiányoznak tanulási módszereik közül.

Így esély adódik új technikák beépülésére s ez

gazdaságosabb ismeretfeldolgozást    nyújthat.

Például: ismeretlen szó meghatározása, szövegkörnyezet elemzése, kiegészítő irodalmak használata /szótár, lexikon/, parafrazeálás, kulcsfogalmak kiemelése, asszociatív fogalmak, ok- okozat, áttekintés, stb. Ezek a megértést elősegítő elemi tanulási technikák jól alkalmazhatóak bármelyik tantárgy tanulásánál.

Az SQ4R elnevezésű másik, a mélyreható megértésre épülő, önálló tanulási stratégia:

Scan= letapogatás   Qery= kérdezés   Read= olvasás   Rerflect= átgondolás        Recite= felidézés           Rewiev= ismétlő áttekintés

A letapogatás vagy előzetes áttekintés során összkép alakul ki, mely orientációs támpontok keresésével párosul. Ez már kapcsolódási alap lehet a téma feldolgozása során. A kérdezések stációinál, a leíró anyagot kérdésekként interpretáljuk, ennek kettős funkciója van: elősegíti a passzív olvasóból, aktív olvasóvá válást, valamint előkészíti a számonkérés kommunikációs körülményeit. Az elolvasás esetében már aktív olvasásról beszélhetünk, melynek célja, hogy kérdésekre válaszolni tudjon a gyermek. Az átgondolás során korábbi információkkal, ismeretekkel, összefüggésekkel való kapcsolatkeresés a cél. Felidézésnél az emlékezetre hagyatkozva keresik a válaszokat a korábban elhangzott kérdésekre. Az ismétlő áttekintés a rögzítést szolgálja s a lényeg újra idézését. Természetesen ezek a elemek nem kötelező sorrendiségben szolgálják a célt.  Az anyag nehézségi fokának függvényében, a tanuló típusának megfelelően variálhatóak. Egyes elemeket többször is alkalmazhatunk, illetve egyes elemek ki is maradhatnak a rendszerből. A közvetett fejlesztési technikákkal direkt módon, azokat az értelmi képességeket tudjuk fejleszteni, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb tanulási stratégiák kialakítását.

Ezeket a képességeket négy csoportba oszthatjuk:

1./ figyelem         2./ megértés       3./emlékezet        4./ problémamegoldás

 

 

III.  A korszerű fejlesztés gyakorlati következtetései:

-    Tananyaghoz kapcsolható ellenőrző feladatok

-    A tananyag végső feldolgozásához vezető lépések ismertetése előre

-    Közös időbeosztás szervezés- segíti a motivációt

-    A tanulást előkészítő munka fontosságának tudatosítása

-    Az új, vagy ismeretlen dolgok utáni búvárkodás, teljesítményjavulást eredményez

-    Rutinfeladatoknál újszerűség becsempészése- figyelem ébrentartását eredményezi.

-    Az életszerű feladatokkal motiválhatóak- gyakorlati hasznosság előtérbe kerülhet.

-    Ne kapjanak készen megoldást, hagyni kell gondolkozni - csak tereljük a megoldás felé a diákot.

Világos információk, illetve az információk fellelhetőségéhez útmutatás. Szótárak, lexikonok használatának módja. A fejlesztés módszerei, stratégiák kidolgozása mellett nem hanyagolható el és lényeges a tantermi légkör:

Tantermi célok, attribúciók, személyiségvonások:

A szakértők szerint a célorientáltság hatással van a teljesítményre. A céllal rendelkezők több tanulási stratégia iránt nyitottak, jobban viszonyulnak a kihívást jelentő feladatokhoz, mivel elhiszik, hogy a sikerük saját erőfeszítésük gyümölcse. A tantermi légkör a tanáron múlik egyértelműen. Ha a tanerő a képességek fejlődését hangsúlyozza, és nem versengést hirdet a diákok között, a gyermeket egyéni erőfeszítésre bíztatja, készteti, ez csökkentheti a kudarctól való félelmet és a szorongást.  Nem mindegy, hogy a társak között a rivalizálás a döntő vagy a fejlődés és a teljesítmény javítása. A tanuló ilyen esetben lehetőséget lát saját fejlődésére, nehezebben adja fel, s egyúttal megismerheti saját képességeit. Több vizsgálat is megerősítette, hogy a kooperatív légkör jobban szolgálja a közösséget, mint a versengés.

Tipikus az a kudarctól való félelem, mely egyes gyerekekben él a versnyeztetésné Lényeges az attribúció! Ha egy gyermek úgy érzi, hogy a különböző stratégiák alkalmazása ellenére is kudarcnak van kitéve, nem igen fog törekedni azok alkalmazására. Itt jön a kérdés, hogy a diák a sikert illetve a kudarcot minek tulajdonítja, az erőfeszítéseinek, vagy a képességeinek. Ha úgy érzi, maga irányítja sorsát akkor nagy valószínűséggel tenni is akar érte, nem úgy mintha azt kívülről kontrolláltnak véli. Megfigyelhető: rossz tanulóknál a tanult tehetetlenség. A tanulási stratégiák kapcsolatban állnak olyan tulajdonságokkal mint a figyeleml, pontosság, kitartás, reflexió. A magas önértékelésűeknek jobb a teljesítményük minden tanulási feladatban, mint az alacsony önértékelésűeknek, tanulásistratégiáik kifinomultabbak.

IV.  A tanár legyen facilitátor,  hozza ki a lehető legtöbbet a diákjaiból. Ennek feltétele a gyermek jobb megismerése, s eredményeképpen a tanulási folyamatra adaptáható tanulási stratégiák javaslatával segítse az elsajátítást, a megismerés folyamatát. Ennek egyik használatos módszere a kérdőív.

„nosce te ipsum”

/ismerd meg önmagad/

 

Tanulási stílus kérdőív

Vizsgált személy:               H. Réka                     Életkora:                 16 éves         

Osztály:                              10 gimnázium           Neme:                      

Alkalmazott vizsgálati módszer: Tanulási stílus kérdőív

A vizsgálat időpontja:                  2009.március 24.      

Megállapítás – elemzés:

   Auditív:           4                 Társas:            3,7         Mechanikus:   3,5

   Vizuális:          4,8              Csend:             2

   Mozgásos:       4                  Impulzív:        3,4

A vizsgált tanulási stílusok fontos összetevői a teljesítménynek. Aszerint, hogy valaki milyen információfeldolgozási módot részesít előnyben: vizuális, auditív, mozgásos és társas tanulási stílust különböztet meg. Ezek a stílusok nem választáson, hanem döntő mértékben adottságokon alapulnak. Mindenkinek vannak hatékonyabb napszakaszai. Ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni a javasolt stratégiák megfogalmazásakor.

 

Javasolt tanulási stratégiák:

      „Imago animi sermo est”

        /A lélek tükre a beszéd/

 

A diák az auditív terület felé is mutat elég magas százalékban affinitást, így ennek megfelelő szisztéma kialakítása az ajánlott. Alanyunk második, leginkább használt modalitása az auditív, hallásalapú feldolgozás. Elég gyorsan képes a beszélt, illetve az olvasott szöveget feldolgozni. Legfontosabb a tanári magyarázat, és annak lehetősége, hogy ne csak hallja a tananyagot, de önmaga is hangosan tanulhasson. Ő is sokat beszél, mivel hangosan gondolkodik. Mivel e típus szereti a zenét, megjegyzi a dalszövegeket, beszélgetéseket is ezért a legjobbak számára az auditív rendszert célzó anyagok. Az órákon való figyelés, az instrukciókra figyelés, a beszélgetésekben való aktív részvétel. Elősegítheti a teljesítményt magnókazetták hallgatása, illetve olyan feladatok melyek alkalmával a tanulónak kell elmagyaráznia mások számára valamit. Mivel a hallás útján felfogható ingerek információk felé irányul a figyelme így e területek megcélzásával segíthetjük elő eredményességét, így a hangosan tanulással. A vizsgált személy igen magas 4, 8 % átlaggal mutat a vizualitás irányába. Ez a tanulók leggyakoribb típusa. Az észleléshez leginkább a szeműket használják, a megértéshez pedig a vizuális feldolgozást. Ennek szellemében, elengedhetetlen módszer számára a szemléltetés, a megtanulandó anyag, szöveg és a vázlatkészítés.  A vizuális stílus terjedése azzal is magyarázható napjainkban, hogy a gyerek mindennapi életében egyre nő a szerepe a televíziónak, a videónak és a számítógépnek. Előnyös számára minden vizuális információ, ábrák, grafikonok, az előadásokban és a könyvekben is a vizuális tartalmat. Alanyunk tehát legjobban a vizuális ingereken keresztül tud tanulni legeredményesebben. A prezentációk és a képorientált tevékenységek jól működhetnek nála. A sok vizuális tartalommal bíró multimédiás számítógépes tevékenység inkább bizonyul nála hasznosabbnak, mint a könyvalapú tanulás. Gondolattérképek, rövid jegyzetek, feljegyzések, és a szövegkiemelő használata segíthet. Fontos lehet az előzetes áttekintés és az utólagos átismétlés módszere. A mozgásos tanulási stílus igen magas arányban jelentkezett a kérdőívnél Tehát itt sokkal eredményesebb lesz a munka, ha jegyzeteket, ábrákat készít a diák a tananyagról, illetve valamilyen mozgást iktat be a tanulási folyamatába. Javasolt az érintéssel, fizikai tárgyakkal, való kontaktussal történő ismeretszerzés. Tipikusan élvezik a fizikai tevékenykedést, a kézműveskedést. Eredményesebb a tanulás, ha közben sétálhat, vagy valamilyen mozgással összeköti e tevékenységét. A társas környezet szerint intraperszonális és interperszonális típusú tanulókat különböztetünk meg. Alanyunk ez utóbbi típushoz tartozó, így javasolt a csoportos, illetve páros munkamódszer, ahol megbeszélhetik a tananyagot. Ez a stílus 3, 7 %- ban van jelen diákunknál, ami azt jelenti, hogy ez a módszer is megfontolandó nála a jobb eredmény érdekében. Köztudott szakmai körökben, hogy a hagyományos iskolai szokások és elvárások ennek a stílusnak kedveznek legkevésbé.  Csend – a legkevésbé jellemző, hogy alanyunkat zavarná bármely zajszerű behatás a tanulásban. Korkép, hogy bömbölőn zenei háttérrel próbálnak tanulni.

 

          „Lingua mentem ne praecurrat”

   /meg ne előzze nyelved soha a gondolatod /

 

Nem kiemelkedően jellegzetessége az impulzivitás sem a vizsgált személyre. E fogalmat egyébként általában az egész személyiségre, illetve a lelkiállapot jellemzésére szokták használni. Végül is az itteni összefüggésben, az első benyomások által befolyásolt egyfajta tanulási stílust feltételez, mely tudatos mérlegelést, megfontolást mellőz. Az, hogy alanyunk előbb beszél, mint hogy szavait előbb mérlegelné, nem jellegzetessége. Ugyan  a vizsgált személy szívesen dolgozik csoportban, mint, ahogyan az jellemző az impulzív tanulókra, de a negatív vonatkozás nem tipikus nála. E vizsgálati tétel 3, 4 %- os értékéből talán a korosztályra jellemző némi nagylányos fegyelmezetlenség csendül ki, a közvetlen környezete hatására, ami viszont előnyös kreativitással kompenzálódik munkája során, amit a szakirodalom említ is e stílusnál.

Mechanikus: az értelmes tanulás az- az  szokássá alakuló stratégia és stílus irányába billen kissé a vizsgált személyünk, bár bizonytalan válaszaiban. Közismertebb néven magolásnak is híják e tanulási módozatot. Gépies, unalmas tevékenység a biflázás, a szövegek szószerinti bevésése, ismételgetni addig, míg nem rögzül. Olyan értelmi képességű tanulónál, mint a vizsgált személy ez akkor aktuális, ha számára valami nem értelmezhető.

   

„Finis coronat opus”

/ a vége koronázza a művet/

 

V. Konklúzió: Az elemzés során akaratlanul is befolyásolhatott bizonyos megállapításoknál az a tény, hogy a tanítási gyakorlat során megismert tanulóról bővebb információval is rendelkeztem, mind személyisége, mind órai munkája kapcsán, így maga a vizsgálódási folyamat nem sikerült „vegytisztára”.

 

 

 

 

 

                                      Tanulmányozott irodalom a témához:

Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése

Trefor Kiadó Budapest 2005

Balogh László: Tanulási stratégiáik és stílusok

 

Tanulási folyamat szervezése, irányítása

                       tanulmány

Ez a kompetencia arról szól, hogy a tanár képes pedagógiai céljainak és azok elérését biztosító oktatási- nevelési stratégiájának megvalósítására. Képes a különböző célok érdekében megfelelő stratégiát, motivációt, differenciálást, tanulói aktivitást biztosítani,a gyerekek gondolkodási, probléma- megoldási, és együttműködési képességeit fejleszteni, kiválasztani a folyamatot segítő módszereket. Tud szakszerűen alkalmazni információs-kommunikációs technikára épülő eszközöket, s hatékonyan alkalmazza a digitális formátumú tananyagokat. Képes a kölcsönös tiszteletre, és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésével az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, támogatására a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére, és megoldására. A gyerekek órai és órán kívüli tevékenységének összehangolását is feladatként tekinti. A pedagógusok egyéni tervei elsősorban a saját szaktárgyuk oktatására vonatkozó célokat és feladatokat tartalmazzák. Itthoni gyakorlatunkban három fázist különböztetünk meg:  a tanévet, egy téma feldolgozásának időtartamát, illetve magát a tanítási órát. Ezeknek, a fázisoknak a leképezése a megfelelő tanmenet, a tematikus terv és az óravázlat. A tanmenet adott tantárgy tananyagának és követelményének, adott évfolyam osztálya számára készült éves terv.

A tanmenet készítésének feladatai: kitűzött célok, és követelmények alapján meghatározza és elosztja az éves tananyagot a rendelkezésre álló időkeretnek/ óraszámnak/ és az elsajátítási folyamat szükségleteinek megfelelően. A szükséges és lehetséges tantárgyi koncentráció feltárása és megnevezése. Fel kell tárni az adott tantárgyon belül azokat a területeket, melyek tartalmilag térben vagy időben kapcsolódnak más tárgyak anyagához. Az alapvető oktatási eszközök meghatározása is a tanmenet készítésekor történik.

Tematikus terv:  Kb. 4- 8 óra anyagát foglalja egységbe, a tanmenetnél részletesebben.

A tervezéskor már a szükséges információkkal rendelkezve az előző tananyagrészeknél milyen eredmények voltak, milyen tudásra számíthatunk és mit kell pótolni vagy melyek azok a pontok, amikre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A tematikus tervezés feladatai: Tartalomból kiinduló tervezési forma, ezért első feladata hogy a tananyagot elemezze, különböző szempontból.

Fogalmi elemzés és logikai elemzés: /új fogalmak, összefüggések, ezek kapcsolódása az új anyaghoz/

Pszichológiai elemzés- az anyag érdekességének mértéke alapján megtervezhető a motiválás. Az anyag nehézségi fokának és a tanulók fejlettségi szintjének összevetése, a differenciálás és individualizálás formái.

Nevelési szempontú elemzés: Meg kell keresni a személyiségfejlesztés lehetőségeit. Magatartásformálás lehetőségei, melyeket a tartalom feldolgozásakor ki lehet fejteni, fel lehet használni.

Didaktikai elemzés: Meghatározzuk az oktatás stratégiáját- oktatási folyamat konkrét struktúráját,   az oktatás szervezési módját, módszereit, eszközeit és a téma lezárását követő ellenőrző értékelés konkrét feladatait. Az oktatás gyakorlati előkészítése, körülményeinek megteremtése, biztosítása. Alapvetően: az oktatási, technikai eszközök ellenőrzése, anyagok eszközök előkészítése, kipróbálása, az oktatás helyszínének kiválasztása, berendezése a célnak megfelelő formában. Maga a tanóra, gyakorlati foglalkozás- curriculum: Tartalmazza az adott óra konkrét személyreszóló feladatait, tevékenységformáit, a felhasználandó eszközöket és az időbeosztást. A tartalom és a részletesség függvénye az előző tervezési szakasz alaposságának, és kivitelezhetőségének. Fontos feltétel még a tanári felkészültség, tapasztalat, és a személyiség. Az óravázlat előnyeiként tartják számon, hogy az írásos megfogalmazás segíti a gondolatok letisztulását, pontosítását.

JELLEMZŐI: Kötött időkeretekű, a tanítási tanulási folyamat legkisebb egysége

 tervszerű oktatási tevékenység, kapcsolódik az előző és a következő órák feladataihoz

 

Alkalmazandó tanulási munkaformák, tanulásszervezési módok:

 

 1./ Frontális osztálymunka Azonos célokért, azonos tartalommal, azonos időtartamban és haladási ütemben végzett a tanár irányítását igénylő párhuzamos tanulói munkavégzés. Amíg a tanár magyaráz, minden diák figyel, jegyzetel. Kérdés esetén mindenki a válaszra koncentrál. Feladat esetében mindenki azon munkálkodik.  Tanárközpontú, direktvezetésű eljárás: Balesetveszélyes eljárások, feladatok, munkamenetek esetében erre is szükség van. Egységes tanulási feltételeket biztosít minden gyermek számára. Itt az egyéni különbségeket nemigen lehet figyelembe venni. számára. Ezt a módszert egységes követelményrendszer esetében alkalmazhatjuk, homogén motivációjú,  vegyes ismerettartammal rendelkezőn  és változatos képességű gyerekek csoportjánál.                   

 2./ Differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása:

Ez a módszer már figyelembe veszi a gyerekek egyéni sajátosságait. A kevésbé motiválható tanulókra nagyobb figyelmet fordít, mint a motivált tanulókra. Különböző feladatokat kapnak a lemaradással küzdők és a jól haladók. A dicséretet és a jutalmazást a tanulók szükségletéhez igazítjuk. Lényeges az egyéni sajátosságok messzemenő figyelembevétele. Ezen állhat, vagy bukhat a siker. Minden diákot elegendő és a tudásszintjéhez mért feladattal látjuk el. Itt tanárként már nem irányítok, hanem szervezek, segítő funkciót töltök be. Ez tanulóközpontú, indirekt módszerként működik A csoportos és a páros munka keretein belül a nevelő hatást maguk a diákok fejtik ki egymásra, a közös munka végzése során.  Alkalmazhatjuk ezt homogén és heterogén összetételű csoportokban egyaránt. Ezek képességfejlesztő hatásai a szociális készségek és képességek területén mutathatóak ki leginkább, például az együttműködés, empátia, tolerancia, kreativitás, egymásnak segítségnyújtás területén. Jellemző módszerei: kooperatív tanulási formák, projektmódszerek alkalmazása, viták, búvárkodás- gyűjtőmunkák, kiselőadások tartása.

3./ Csoportos munka és páros munka módszere: Ezt a formát akkor alkalmazhatjuk, ha komplex, átfogó, hosszabb időintervallumot átölelő elemző, értékelő több javaslat kidolgozását szükségeltető feladatokkal kell megbirkózni. Itt elengedhetetlen a csoportokon belüli munkamegosztás. A csoportokat s a csoporton belüli párokat a következő szempontok alapján választhatjuk ki: vagy a tanulók szimpátiájára bízzuk, vagy kijelöléssel oldjuk meg. Az első valószínűleg a baráti kapcsolatokra épülő közösség lesz. A második esetet akkor alkalmazzuk, ha valamilyen szempontú nevelői hatásokat szeretnénk érvényre juttatni./ itt multikultúrális szempontok kerülhetnek előtérbe, ismerjék meg egymást a gyerekek/ A harmadik lehetőség a véletlenszerű vagy sorsszerű párosítás, kihúzzák egymás nevét a gyerekek, esetleg azonos színűek kerülnek csoportba.

A kooperatív tanulási módszerek: professzionális alkalmazása a tanórák alatt lehetővé

teszi a különböző képességű és felkészültségű, eltérő érdeklődésű gyermekek individuális tanulását.

Szemléltető jelleggel bemutatom a hagyományos és a kooperatív csoportmunka közötti különbséget /Johnson- Johnson alapján 1994./

HAGYOMÁNYOS CSOPORTMUNKA

KOOPERATÍV TANULÓI CSOPORT

Nincs pozitív függés a csoporton belül

Pozitív függés van a csoporton belül

Nincs egyéni felelősség

Egyéni felelősség

Homogén csoport

Heterogén csoport

Kiválasztott csoportvezető irányít

Közös tanulásirányítás csoporton belül

Feladatmegoldás áll a centrumban

A feladatmegoldás és a tagok egymással való kapcsolata egyaránt fontos elem

A szociális kompetencia vagy előfeltétel, vagy nem számít

Igen fontos a szociális kompetencia fejlesztése

A tanár nem avatkozik a csoport munkájába

A tanár figyelemmel kíséri a csoport munkáját és szükség esetén korrekciót alkalmaz

Nincs evalváció, a tanulási folyamat reflektálása és értékelése a csoport feladata

Az evalváció és a tanulási folyamat reflektálása és értékelése a csoport feladata.

 

A kooperatív forma leginkább a szociális kompetenciák fejlesztését szolgálja, bár ez így önmagában csak részcél. Mindig függenek a konkrét alkalmazástól. A kooperatív formák alkalmazásának nem a hagyományos formák leváltása a feladata, hanem azok kiegészítése.

 

   „Consilio manuque”

 / ésszel és ügyességgel/

A csoportos foglalkozásra igen szép példa a Művészeti Iskolában tartott foglalkozás, melynek feladata makett készítés volt, a romanika és a gótika építészeti jellegzetességeinek tükrében. Informális közösségek jöttek létre, összeszokott kettősök bizonyították a kooperatív tevékenység hasznosságát. A tervezési, kivitelezési stádium, az önértékelés mind ezt bizonyította. E munkafolyamat sikerességét nagyban elősegítette az adott közösség fegyelme, aktivitása, a téma iránti érdeklődése, mely az osztályfőnök érdeme, akinek sikerült egy jól működő közösséget létrehoznia. Az óra előkészítő időszakában már a makett templomokat megalapozták a diákok, az én óráim feladata a stílusjegyek megjelenítése, végső építészeti stilizálás volt. A feladatot kétfős csoportokra osztva hajtották végre, motivációként korabeli muzsikát hallgatva, a stílusjegyekre vonatkozó keresztrejtvényt oldva meg bemelegítésként.

Az óra remek hangulatából és az elkészült makettek minőségi, esztétikai produktumaiból a hasznosságát, célirányosságát nem lehet elvitatni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

4441 szorgalmatos pacsirta út 36

(dani, 2010.01.12 20:31)