Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy Zoltán : PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE

2009.11.29

                                              „…. születés volt, kapuk nyíltak,

Új eszmék s új gondolatok..”

Pedagógiai folyamat tervezése

                         tanulmány

 

„Embarras de richesse”

    / zavaró bőség/

 

Aki e kompetenciával rendelkezik, az, az iskolával szemben megfogalmazott szülői és fenntartói igények a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora és képességei, érdeklődése és előzetes tudása, tapasztalatai, szociális felkészültsége és az elsajátítandó tudás sajátosságai közötti összhang megteremtésével, képes pedagógiai munkájának megtervezésére a helyi tanterv, tanmenet tematikus terv és óraterv szintjén. Képes a tervezés alatt a kollégáival és diákjaival együttműködni, a taneszközöket és egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani s alkalmazni. A pedagógiai folyamat elemei közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tudatosan felhasználni a célokhoz és az adott szituációkhoz alkalmazkodva kreatív formában, különféle változatokban gondolkodva reflektív módon elemezni és értékelni.

Intézményünk: Bíborka Alapfokú Művészetoktatási Iskola

Művészeti iskolánk pedagógiai programjában a művészetek nevelő hatását, szeretnénk az alapfokú művészetoktatásban meghatározott értékek irányelvek szerint a helyi körülmények, értékek figyelembevételével megvalósítani. A különböző tanszakok tantervei azt a célt szolgálják, hogy a tanulók által választott ismeretek készségek képességek tanulásával minél teljesebb személyiség bontakozzék ki. A művészeti nevelésnek a személyiség fejlesztésére kell törekednie oly módon, hogy a gyermeki személyiség gazdagodjék, és tehetsége kibontakozhasson. A gyerekek életkori és fejlettségi szintjének megfelelően a képességeinek fejlődéséhez szükséges irányelveket, követelményeket kell meghatározni. Iskolánk alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenység iránt érdeklődő gyerekek képességeinek fejlesztésére, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzésére és gyakorlására.  Megismerhetik a vizuális kultúra ágazatait, a műfaj sajátosságait, s ugyanakkor cél a múlt értékeinek megszerettetése s továbbéltetése, mely segíti a hagyománytisztelet kialakulását, valamint korcsoportoknak megfelelően a vizuális műveltség elsajátítása. Alapvető, hogy fejlesszük a tanulók esztétikum iránti fogékonyságát, érzékenységét, önismeretét és önértékelését, magatartási és együttműködési kultúráltságát, nemzeti identitását, empátiáját, és érzelmi gazdagságát, továbbá, életmódjának kultúráltságát, szocializációját, értékekkel való azonosulását. Az intézmény pedagógiai programja olyan tevékenységet feltételez, melyben a tanulók művészeti ismereteinek tudásának, ismereteinek, készségének képességeinek, érzelmeinek egész személyiségének fejlődése fejlesztése, gazdagodása áll a középpontban E célokat, meghatározott értékek irányelvek szerint a helyi körülmények, értékek figyelembevételével próbáljuk megvalósítani. A különböző tanszakok tantervei azt a célt szolgálják, hogy a tanulók által választott ismeretek készségek képességek tanulásával minél teljesebb személyiség bontakozzék ki. A művészeti nevelésnek a személyiség fejlesztésére kell törekednie oly módon, hogy a gyermeki személyiség gazdagodjék, és tehetsége kibontakozhasson.

 

A gyerekek életkori és fejlettségi szintjének megfelelően a képességeinek fejlődéséhez szükséges irányelveket, követelményeket kell meghatározni.  Iskolánk alkalmat ad a képző és iparművészeti tevékenység iránt érdeklődő gyerekek képességeinek fejlesztésére, a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzésére és gyakorlására. Megismerhetik a vizuális kultúra ágazatait, a műfaj sajátosságait, s ugyanakkor cél a múlt értékeinek megszerettetése s továbbéltetése, mely segíti a hagyománytisztelet kialakulását, valamint korcsoportoknak megfelelően a vizuális műveltség elsajátítása. Alapvető, hogy fejlesszük a tanulók esztétikum iránti fogékonyságát, érzékenységét, önismeretét és önértékelését, magatartási és együttműködési kultúráltságát, nemzeti identitását, empátiáját, és érzelmi gazdagságát, továbbá életmódjának kultúráltságát, szocializációját, értékekkel való azonosulását. Az intézmény pedagógiai programja olyan tevékenységet feltételez, melyben a tanulók művészeti ismereteinek tudásának, ismereteinek, készségének képességeinek, érzelmeinek egész személyiségének fejlődése fejlesztése, gazdagodása áll a középpontban.

 

Ezen  kompetencia területhez,  részleteket   csatoltam

az iskolánk oktatási, nevelési tervdokumentációjából:

 

 

Művészeti iskolám tervdokumentációjából:

Elvek, célok, funkciók:

A művészeti iskola  oktatás célja, hogy a maga sajátos eszközeivel érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá, egy sokoldalú, művelt érett, kreatív személyiség kialakulásához. Ennek megfelelően a művészeti iskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából követelménycentrikus, pedagógiai programjában pedig tanuló központú. Célunk, olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás tanulás folyamatának.  Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek.  Arra törekszünk, hogy művészeti iskolánkban minden tanuló, saját képességeinek, lehetőségeknek optimumáig jussanak el, értelmi és erkölcsi fejlődésben.  Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják, fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat.

 

Az iskola legfontosabb funkciói:

-    Művészeti iskolánkban az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendék képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken lévő jártasságok megszerzését és gyakorlását.

-    A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságát, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

-    Lehetőséget ad az egyetemes kultúra az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

-    A művészeti iskolában való képzés, lehetőséget nyújt, az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszerek és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására, minden művészeti tevékenység tudatosítására.

-    A művészetoktatás a különböző műfajok sajátosságait a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

-    A beiratkozott tanulók részére vállalja az alapkészségek fejlesztését, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható továbbépíthető alapműveltség nyújtását.

 

-     

-    Általános nevelési, pedagógiai célok, elvárások:

-    Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez meghatározza egész tevékenységünket.

-    Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni.

-    Az óráknak művészi légköre legyen.

-    Az elszürkülés ellen, újabb és újabb művészi élmény töltődés megszervezésével lehet védekezni. Versenyek, színházlátogatás, más művészeti iskolákkal kooperáció, csereelőadás. 

-    Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik.

-    A cél eléréséhez a legrövidebb, a legkorszerűbb utat kell keresnünk.

-    Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, el kell érnünk azt, hogy ő maga is akarja azt, amit mi akarunk.

-    Munkánk eredményeképpen siker, balsiker, vagy kudarc is születik. Az első kettő akár ösztönzővé is válhat, de az utóbbi rombol.

-    Tanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, amihez szükséges a növendék bizalmának elnyerése./ Bizalmat általában az iránt érzünk, akiről tudjuk, hogy javunkat akarja, akit érdekel sorsunk, aki mindenre keres megoldást, és szakmai vonatkozásban teljes biztonsággal vezet./

-    Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, mely tervszerű kell, hogy legyen.

-    Alapelvünk, hogy az iskolának kell felkészítenie a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre.

-    Minden törekvésünk hiábavaló, ha a szülőkkel való jó kapcsolatot nem tudjuk kialakítani.

-    A legtehetségesebb növendékeknél, ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, melyekkel rendelkeznek./ szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzék, stb./

-    Nagyon gondosan kell előkészíteni növendékeinket, szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre is. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek és kompetenciák kialakítására az alapozó szakaszban /9-10. osztály/  felkészültséggel és alapozással kerüljenek be tanulóink a szakképzési szakaszba./ 11-12. évfolyam.

 

Tanulói képességek készségek fejlesztése a tudás felhasználásával

                                            tanulmány

„Verba morent, exempla trahun.”

/a szó megindít, a példa vonz/

Intézményünk fő célkitűzései:  a gyerekek figyelmét rá szeretnénk irányítani az emberi és természeti környezet szépségeire, megláttatni annak  esztétikai értékeit, in concreto- ténylegesen a gyakorlatban. Lehetőségeink szerint próbáljuk megismertetni velük az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség a nemzeti hagyományok értékeit, és az értékek megőrzésének lehetőségeit, formáit. Feladatként jelentkezik a tanulók ösztönzése az önkifejezésük eszköztárának gazdagítására, s művészi kifejező eszközök alkalmazására. A tanultakat tudják felhasználni, kombinálni, analizálni és szintetizálni, új megfelelőként komponálni.  / A csatolt projekt pontosan ennek szellemében készült/

A projekt, napjaink divatos munkaterv és módszerformája, előre megtervezett tevékenység egy meghatározott jelentős méretű egyedi cél érdekében, meghatározott időegységen belül végrehajtandó feladatsort kínál. A projekt jellegű munka előnyei abban érzékelhetőek, hogy kialakult módszertani és eszközi háttere van, a módszerek alkalmazásával a sikertelenség kockázata csökkenthető, előre tervezhető és látható az eredmény, a reális befejezhető projekt sikerígérete motiváló hatással bír önmagában. A projektnek végül is az a feladata, hogy megláttassa a gyerekekkel a világ sokszínűségét, megtanítsa a tervezés, kivitelezés értékelés hármasságát, és az ismeretek mellett az ismeretszerzés technikáját. A vizuális kommunikációnak a projektmódszerrel történő összekapcsolása fantasztikus változatosságot eredményezhet. Némi veszélyt is rejt e módszer magában, mivel hordozza, a túlzott gyakorlati szemlélet lehetőségét! Mi a projektet motivációként is használhatjuk. Minden gyermek a saját tempója szerint haladhat, olyan tempóban, hogy a projektek során érzi, szüksége van a továbblépésre. Felfogásunk szerint ezt a gyakorlat is igazolja, ha olyan a gyermek elé tűzött cél, amit igazán el akar érni, akkor a munka során felmerülő hiányos ismereteket, készségeket szívesen sajátítják el, mintha azok megtanulása öncélú folyamat lenne. Valaki úgy fogalmazott: az élet egy projekt, a projekt maga az élet. Ebben minden benne van. Tulajdonképpen ez nem elsősorban tanulási módszer, technika, hanem a gyerekek nevelésének személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. Már csak azért is tartják a szakemberek a leghatékonyabb módszernek, mivel ezzel a módszerrel elkerülhető a mai tanórarendszer miatt kialakult, szakmailag is helytelen helyzetet melynek középpontjában a tárgyiasult produktum áll és időt adhatunk diákjainknak arra, hogy  tervezzenek,a tanár időt nyer az értékelésre. Strohner József  Projektértelmezésében, egyik legmegfelelőbb módszernek tartja a projektformát a vizuális kultúra órák megszervezéséhez. Ezen kompetenciaterület szemléltetéseként a „KISVASÚT MENTÉS” című projektemet csatoltam. Az alábbi projektfeladat egyéni és csoportos módszerekkel, hosszabb időt vett igénybe, kapcsolódott több tantárgy tanórai munkájához, egy- egy problémakör mélyebb sokoldalúbb feldolgozása érdekében. A projektfeladatok az önálló feladatmegoldásra az ismeretek integrálására, kommunikációra késztette a gyerekeket. Motivációként, tanulmányi kirándulással, a probléma felvetésével és személyes kapcsolatteremtéssel, hozzájárultunk egy közös cél kapcsán létrejövő csoportközösség szerveződéséhez. Ez már túlmutatott az osztályközösségen. A már annyiszor halálraítélt kisvasút érdekében rajzpályázattal igyekeztünk népszerűsíteni a Nyíregyháza- Balsa- Dombrád vasútvonalat, egy párhuzamosan működő művészeti csoportunk a Tini Show-nak ugyanerről a témáról készült dalának illusztrálásaként. /az említett és a portfolióban is mellékelt dalt végül a sóstói, új állomásépület avatásán adtuk elő a miniszteri látogatáskor/

A motivációként, élményanyaggal bőven ellátott gyerekek nagy lelkesedéssel láttak a feladatukhoz, ami az előkészítő, szervező és lebonyolító stációkat is beleértve nagylélegzetű, átfogó tevékenységet ölelt fel. A kisvasút történetéről anyagot gyűjtöttek, fotókat az internetről, személyes találkozót, beszélgetést szerveztünk több vasutassal, mozdonyvezetővel /Horváth Sándorral, Mészáros Lajossal, Csintalan Sándorral/. Az utazás során, emberek véleményét ismerhették meg. Környezetkímélő, természetet védő, és ember centrikus modelleket ismerhettünk meg, a közlekedés területéről.  A vasút hasznosságának bizonyítékaként felmerült az, hogy általa juthatnak el olyan értékes  műemlékekhez, népművészeti kuriózumokhoz, amit illik a rajz és vizuális nevelés körében megismerni minden megyénkbeli diáknak, mi büszkeséggel töltheti el őket. Például ilyen a paszabi szőttes, a szövőház, a Tájmúzeum, és a tiszaberceli, 100 éves iparművészeti csoda, a műemlék szivattyútelep, valamint Bessenyei György szülőháza, ami múzeumkémt üzenmel. Olyan cél érdekében cselekedhettek a maguk szintjén, melynek

közösségi, társadalmi, szociális hasznosságát, senki sem vitatta,   megértették az ügy és az ő szerepük fontosságát.  Ha  valaki  azt  kérdezi  ezeken kívül milyen eredményt hozott  a  projekt,  csak  azt  tudom  válaszolni,  hogy: - a kisvasút még közlekedik!

         Csatolt melléklet: 

                  1./  Kisvasút mentés – rajzpályázat- projekt és a

                        Döcögünk az öreg vonaton” című dal – CD. lemezen

Az egész életen áttartó tanulás megalapozó kompetenciáinak fejlesztése

                                                                   tanulmány

      „Qui bene distinguit, bene docet

/ ki jól tud megkülönböztetni, az jól tud tanítani/

 

Jelenleg közismert, hogy a pedagógusok többsége a NAT megújításától még mindig azt várja, hogy igazítsa útba őket a tantárgyi tartalmak kijelölésében, s állásfoglalást is várnak az óraszámokat és tantárgyi tartalmakat illetően. Itt jön az új vonal: a NAT megújulása azt célozza, hogy a tanulás tartalma, eredménye és célja, maga a képesség, aminek különböző típusai, fejlettségi szintjei, formái lehetnek. Nyilvánvaló a kompetenciák fejlesztésének központi szándéka. A megfelelő szellemi kapacitású helyi pedagógiai műhelyviták értelmezik és helyi szintű terveikben, érvényesíthetik és alkalmazni is próbálják a kompetenciák fejlesztéséről szóló „üzenetet”. Az élethosszig tartó tanulás megalapozását célzó pedagógiai programoknak hatékonyan kell érvényesülniük ebben a folyamatban. A jelenkor pedagógiájának figyelme igya a tanulók kompetenciafejlesztésének közös, átfogó és alapvető problémáira irányul. A tantárgyak szerinti bontásban lévő, de egyben összehangolt tanulásfejlesztés a tanulói kompetenciák műveltségterületein belül, illetve azok egymás közötti összefüggésében rendezhetőek el. Ez differenciáltan, egyénre szabottan fejleszthető. Figyelembe kell venni a tanulók társadalmi különbözőségeit, az egyéni tanulási esélyeknél jelentkező problémákat, a hátránycsökkentés, esélybiztosítás pedagógiai lehetőségeit. A kompetenciák és képességek fejlesztéséhez az út  a tartalmak tanulásán keresztül vezet.

-    Nagyobb hangsúlyt kívánnak adni a jelenleg még hazai iskolákban ritka formáknak:

-    a különböző megismerési módszerek alkalmazásának,

-    pedagógiai projekteknek,

-    kísérleteknek,

-    a világháló adatbázisainak használatával történő problémamegoldásoknak.

A napjaink szakirodalma még hiányolja a tanulásképből a nem verbális tanulási folyamatokat, a szereptanulást, a problémamegoldással összefüggő tanulási szituációkat. A lényeg egy olyan pedagógiai gyakorlat, vagy program elterjedése, amely a tanulást egy szélesebb körű, a tanuló személyes képességeihez, igényeihez illeszkedő folyamatban gondolkodik. Az átadandó információanyag egyre nő. A diákok alig vagy egyáltalán nem tudnak megbirkózni a tananyaggal. Szorít a tanterv, kevés az idő az ismétlésre, az ismeretek elmélyítésére, a gondolkodásra. A valódi tudás megszerzése helyett a hangsúly a szövegtanulásra tolódik át. Pedig a valódi cél, hogy az iskolából kikerülő emberek új helyzetekhez is tudjanak alkalmazkodni. Ismeretlen problémákkal szembetalálva magukat annak megoldási módozatait találják meg, röviden képesek legyenek eligazodni világunkban. Nem az a kérdés, hogy mennyit tud a diák, hanem az, hogy átlátja e a problémákat.  A pedagógus feladata e verzióban, hogy rendszert adjon, olyan kerete, melyben az információk halmaza elhelyezhető, rendszerezhető és újra komponálható, mindig az adott feladatnak, problémakörnek megfelelő megoldási struktúrába. Feladatunk, bevezetni a diákot egy hatékonyabb információ-felvétel és azok hosszútávon történő megőrzésének gyakorlatába. Ez a tanár komoly felkészültségét igényli. Az ösztönösség itt kevés, és a külső segítségeket is számba kell venni. Hogy az iskolai felkészítés valóságosan is hatékonnyá váljon, fontos tisztába lenni a tanulás törvényszerűségeivel. A különböző tanulási módszerek kialakításában segédkezni tudjunk diákjainknak. A gyerekek nagy része nem rendelkezik megfelelő tanulási stratégiákkal. Ami a tanulási idő megnövekedéséhez és alacsony színvonalú információfeldolgozást eredményez.

 

„Tempora mutantur et nos mutamur in illis.”

      / változnak az idők, s vele együtt mi is/

 

Eddig a gyermeket arra bíztattuk, hogy sajátítson el egy tananyagot, de ehhez, a kivitelezéséhez, nem sok segítség járult. Így minden diák magának alakította ki tanulási módszereit, esetleg ösztönösen vagy jól, vagy hatástalanul. A pszichológia évtizedes kutatása foglalkozik e területtel, s mivel mára már stabil elméleti háttér áll rendelkezésre, így tudományos alapossággal nyújthatunk segítséget a tanulási stratégiák kialakításában, mely az életreszóló tanulás alaptételeként is értelmezhető funkciójában.  Kérdőívek és fejlesztő módszerek láttak napvilágot a kutatás eredményként, melyet az alábbiakban alkalmazva be is mutatok dolgozatomban. Ezekkel, az eszközökkel olyan módszer került a kezünkbe mely hasznos információkat nyújt diákjainkról, s melyek segítségével kidolgozható a különböző beállítottságú és képességű tanulók önszabályzó tanulási módszere. Ezeket magáévá téve a gyermek maga válik stratégává. E kompetenciaterülethez az önszabályozó tanulás területéről történt vizsgálatot mellékeltem, melyet a tanítási gyakorlat során készítettem a Művészeti Gimnázium tanulójával. A kérdőív alapján javasolt tanulási stratégiákat dolgoztam ki számára. Szakemberek szerint, alig van olyan, aki a helyes, számára, fejlődésének érdeke szerinti, optimális tanulási stílusok, stratégiák tudatában végezné megismerő tevékenységét.

A képességei, az erőfeszítései mind a teljesítményét befolyásoló tényezők. Olyan képességfejlesztő stratégiákat és módszereket javaslok, melyek magát a fejlesztést célirányosan befolyásolják. A képességfejlesztés eleve csak akkor lesz hatékony, ha abban a diákunk is érdekeltnek érzi magát. Az érdekeltség és sikerélmény biztosításaként a diákkal megbeszéltem magát a folyamatot, a kiindulási ponttól a várható eredményig. Felkeltve benne is az érdeklődést önjellemzéssel, véleményt formált eddigi tanulási szokásairól és annak eredményességéről, illetve eredménytelen szakaszairól. A kitöltött és elemzett kérdőív értékelése után újra összevetettük az elhangzottakat és az eredményt. Lényeges volt, hogy a saját stílus észleléséről valamilyen visszacsatoláshoz jusson a tanuló.  Hasznos volt magáról az értékelési skálák sugallta főbb területekről a beszélgetés. Felhívtam figyelmét, az önálló és a csoportos munka előnyeire adott szituációknál, ezt sugallta a letanított órák alatti tapasztalat, mivel ott is kiscsoportokban folyt a tevékenység- kooperatív tanulási módszerekkel. Az írásbeli feladatoknál a rugalmas gondolkodásra, a felfedező ismeretszerzés adta lehetőségekre, főleg mivel szép számú saját könyvtárral rendelkező családról van szó. Rávilágítottunk, hogy időt és fáradtságot takarít meg a helyes stratégia követésével, ha a készségek szintjét megfelelő minőségben uralja, azok, mint alkotóelemek simán beépíthetőek bonyolultabb megoldásokba rutinszerűen s ezzel segítve, könnyítve az ismeretszerzés folyamatát. Mivel a vizsgálati alanyom, mint általában sokan, auditív és vizuális típusként határozható meg főképp, ennek megfelelően alakítható ki számára a különféle területeken alkalmazandó optimális tanulási stílus, ami nem az alacsony teljesítménye miatt, inkább stratégiátlanság, rossz beidegződések, példák okoztak nála némi fennakadást, illetve némi bizonytalanságot, és kudarcélményt, de csak bizonyos területeken. Az, hogy / testalkata igen telt, s mégis mozgásos típusú, szintén befolyásoló tényező volt / Összegezve a személyiségének alakulását, pozitívan befolyásolta a stratégiaváltás- pozitív szemlélettel, bízik a cél sikeres elérésében.