Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy Zoltán : PORTFOLIÓ

2009.11.29

 

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Vizuális Kultúra Intézet

 

 

PORTFOL

 

 

 

 

 

 

 

 

KÉSZÍTETTE

NAGY ZOLTÁN

NYÍREGYHÁZA

 

2009

 

 

TARTALOMJEGYZÉK:

 

 

I.     Tartalomjegyzék .........................................................................................  3. oldal

 

II.    Bevezetés ....................................................................................................  5. oldal

 

III.    Kompetenciák:

1. Tanulói személyiség fejlesztése .....................................................................  8. oldal

MELLÉKLET: Teljesítményszorongás- kérdőív ............................................  10. oldal

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése............ 15. oldal

 MELLÉKLET:  Múzeum látogatása................................................................. 17. oldal

                              Multikulturális nevelés.......................................................... 19. oldal

3. Pedagógiai folyamat tervezése...................................................................... 25. oldal

MELLÉKLET:  Művészeti iskolám terv-dokumentumaiból............................ 27. oldal

4. Tanulói képességek, készségek fejlesztése, a tudás felhasználásával .......  31. oldal

CSATOLT MELLÉKLET: Kisvasút mentés –Rajz pályázat projekt  /1/

 5. Az egész életenát tartó tanulás, megalapozó

     kompetenciáinak fejlesztése ........................................................................  31. oldal

MELLÉKLET: Önszabályzó tanulás kérdőív.................................................. 34. oldal

 6. Tanulási folyamat szervezése, irányítása.................................................... 41. oldal

MELLÉKLET: Hospitálási lapok .....................................................................  45. oldal

CSATOLT MELLÉKLET:  Romanika és gótika- makett készítés  /2/

7.  A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ..................  50. oldal

CSATOLT MELLÉKLET: lásd: Kisvasút mentés –projektje /1/

 8.  Szakmai együttműködés és kommunikáció ................................................  53. oldal

MELLÉKLET: Kapcsolatrendszerünk -Power Point……………………….55. oldal

9.  Önművelés, szakmai elkötelezettség a szakmai fejlődésre........................ 56. oldal

MELLÉKLET: Optikai médiumok elemző tanulmány..................................... 58. oldal

CSATOLT MELLÉKLET: Rembrandt élete – Power Point- tanítási segédanyag  /3/

 

 

 

 

 

V.     Néhány gondolat ........................................................................................  66. oldal

 

VI.   Tanulmányozott irodalom........................................................................... 67. oldal

 

VII.  Csatolt mellékletek ..................................................................................   68. oldal

                          Rembrandt –Tanítási segédanyag                       /1/

                                          Kisvasút mentés projekt                       /2/

                                                     Romanika- gótika                       /3/

 

 

 

 

 I. Bevezető:

                                                   „ENFILADE”

„Per longum et latum”

      / töviről hegyire/

 

A megújult, globális, liberalizált szemléletmód, világfelfogás, újrendszerű céljaihoz új utakat, új megközelítési módokat kell keresnie az oktatási, nevelési folyamatban. A vizuális nevelés és a művészeti ismeretek tanításának célja és feladata a vizuális befogadás, megismerés, a vizuális kommunikáció elsajátítása, valamint művészi alapismeretek nyújtása és esztétikai látásmód kialakítása a gyerekeknél. A modern felfogás szerint az elsőleges cél a környező világ vizuális jeleinek megismertetése, s azok hasznosítása a vizuális kommunikációban valamint a vizuális művészeti ágakban. Ebben az elsajátítási folyamatban határokon átnyúló, univerzális, a művészeti korokon átívelő esztétikai és művészettörténeti ismeretekre tesznek szert a tanulók. Ezek segítségével tesz lépéseket a saját esztétikai ízlés kialakulása felé és körvonalazódik a szép iránti fogékonysága is. Az új feladatok és célok új eljárásokat, módszereket, megközelítési módozatokat igényelnek.

Átértékelődnek, átrendeződnek az oktatási, nevelési feladatok.

 

A tanár feladata, hogy a vizuális kommunikációs eljárásokat, ábrázolási és kifejezési lehetőségeket ismertetve, arra tanítson, hogy a korábban megszerzett vizuális ismeretekkel és tudással együtt a tanulók az ismereteiket, azok elemeit újrakomponálják, összerendezzék, majd kiegészítve, megértve és megszilárdítva, a világ megismeréséhez alkalmazzák azokat. Tudjuk, hogy a vizuális nevelés értelmi, érzelmi egységet teremtő eszközeivel részt vesz a személyiségformálásban és a világkép kiteljesítésében. Egyik fő feladata a képi gondolkodás és elemzés elsajátíttatása, valamint az alkotó képzelet fejlesztése úgy, hogy a forma és funkció, anyag és szerkezet összefüggéseinek vizsgálatát elvégezve problémamegoldó, innovatív gondolkodásra és alkotókészségre tanítson. A személyiségformálás szempontjából nézve ez a rendszer elsődlegesen a látás útján elsajátítható immanensé váló vizuális vagy vizualizálható ismeretanyagot és ismereteket helyezi a középpontba, valamint a látási és a látás útján működő képességeket, készségeket és jártasságokat.  A vizuális és művészeti nevelés feladata hogy, kiemelt figyelemmel vizsgálja a műtárgyak és műemlékeken túl az elektronikus képfeldolgozó eszközök által létrehozott képi világot, valamint,  a vizuális kommunikációban betöltött szerepüket.

A tömegkommunikáció és azok műsorkínálata szintén a figyelem középpontjába kerül.

A hatalmas kínálatban segíteni kell a diákokat a megfelelő szelektálásban kritikai hozzáállással, melynek alapja az esztétikai, művészeti ismeretanyaggal kialakított egyéni ízlés. Ezen új folyamatok szemléletmódja új ismeretek, módszertani megújulás igényével közelít a tárgyat oktató pedagógusok felé. A cél előttünk, a feladat adott, főleg ha szem előtt tartjuk hogy a PISA- mérések szerint a magyar diákoknak alacsony a kompetenciaszintje és túl vannak terhelve. Új területen kell bizonyítani, miszerint az esélyegyenlőséget jobban szolgálják a kompetenciák. A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodóképességét ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszereknek is hatalmas kihívás hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzeteknek és változó munkaerőpiacnak az igényeit kell kielégíteniük ma már az uniós elvárásoknak megfelelve. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányokkal. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak változtatása, módosítása. A személyiség integritásának megőrzése azonban összebékíthető az erőteljes alkalmazkodás követelményével amennyiben a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól az ifjúkorig tartó oktatási- nevelési folyamat egészében.  Az Európai unió 2000-ben elfogadott listaboni határozatában követelményként fogalmazzák meg a tagállamok oktatási, képzési rendszerének átalakítását. A foglalkoztatás növelése, és a tudásalapú társadalom megteremtése a cél. Sürgető igény felmerült fel, a kulcskompetenciák fejlesztésére.

A hangsúly tehát a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák- képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére irányul!

Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó a személyreszabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat átvételére kell felkészíteni a pedagógusokat is.

„En tout”

/mindent összevetve/

Az én esetemben, munkám, feladatköröm igen összetett. A rajztanítás mellett grafikai csoportokat, ének- zene és tánccsoportokat tanítok magán alapfokú művészeti iskolákban, hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozását végzem egy 127 fős, közhasznú egyesületben s az egyesület, Tini Show Premier Stúdió néven dolgozó együttesét irányítom 23 éve, ahol ének- hangképzés, rajz, festés, mintázás és táncképzés folyik. A területekhez való kompetenciáimat, átfogó formában próbálom bizonyítani, akaratlanul vagy szándékosan is, áthallások vannak a tanító, a népművelő, a rajztanár, a zenész énemből. Az alábbi, tanítási gyakorlat és a párhuzamos napi tevékenységformák specifikus volta, hogy a magán művészeti iskolák csoportjai önkéntes társuláson / jelentkezésen/ alapuló, több korosztályt magába foglaló formációk. Így a leglényegesebb, mindent átható feladat, az állandó differenciálás. Permanens képzési tervet dolgoztam ki az ének-zene- tánc területén, mely pályázatot nyert, majd az ezen alapuló tevékenység sikerességét „Karácsony Sándor Díj”- jal értékelte a kultuszminiszter, Andrásfalvy Bertalan. Ez a korcsoport- program, mai napig oktató-nevelő munkánk alapját képezi. Az új kihívások és szakmai követelmények, a korszellem, szükségessé tette a továbblépést, amit minden területen hasznosítani lehet. Ezt a célt szolgálta az a képzés is, melynek végeredménye, e dokumentum gyűjtemény.

                                                  A KOMPETENCIÁKRÓL

„Exempla trahunt ”

/a példák vonzanak/

 

A különböző gazdasági, etnikai és társadalmi jellemzők egy adott régióban különböző igényeket jelenthetnek az iskolákkal szemben. Mivel tevékenységem több településre is kiterjed, ez hangsúlyosan igaz ránk nézve. Az új felfogások és követelmények tükrében, új szerepkörrel bővült a munkánk, miszerint tanulás irányításának módszerét és eszközrendszerét eredményesen képesek vagyunk alkalmazni. Ehhez elsajátítottuk a módszertani tudást, ami a projektmunka, az egyéni fejlesztési cél, menedzselés és segítségnyújtás területe. A projektmunkát egyéni, kiscsoportos, problémaközpontú tanulás célú egységként kezeljük. A portfolió az egyéni tanulás, fejlesztés dokumentációja.

A menedzselés a tanulási folyamatban az egyéni tanulási utakhoz nyújtott speciális segítségnyújtás képességét jelenti. A tanári hivatás gyakorlásához különböző személyiségvonásokra és szakmai felkészültségre van szüksége a pedagógusnak. A kompetenciák a szakmai felkészültség kompetenciáit, a tudást, az attitűdöket, nézeteket és képességeket foglalják magukba. E kompetenciák formájában megfogalmazott képesítési követelmények szolgálnak alapul a munkánk tartalmának megítéléséhez. A cél a tananyag, felhasználhatósága, „újrahasznosítása” más- más szituációkban való alkalmazásának lehetősége. Ez koránt sem új gondolat. Széchenyi már rég felismerte ezt:

„Nem a tanulás és a tudományok mennyisége teszi az embert okossá, hanem azok megemésztése, és jó elrendeltetése.

 Az első tanári kompetencia területe, a tanulói személyiséget célozza.

1. kompetencia

Tanulói személyiség fejlesztése

 

A személyiségfejlesztés legelőször a felzárkóztató kerettantervekben jelent meg hangsúlyt kapva. A képzésben a lemaradók, igen gyakorta nem képesek sem az iskolai, sem a társadalmi támasztott normákhoz alkalmazkodni. Önmagukat e normáktól elkülönítve képzelik el. Az itt feladatként jelentkező felzárkóztatás során nem csak a későbbi pályaválasztásukat kell segítenünk, hanem arra is irányítanunk kell őket, hogyan éljenek, viselkedjenek, cselekedjenek és ítéljenek. A pedagógus, a gyermek és általába véve az ember, fejlődés és személyiségjellemzőinek, a tanulás sajátosságainak ismeretében, a különféle ember és gyermekképek, valamint az azokat alakító kulturális, szociális hatások értelmezése alapján és az egyéni szükségleteket figyelembe véve, képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a diákjai érzelmi, értelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. A hagyományos körülmények között dolgozó pedagógusok nap, mint nap megtapasztalják, hogy az integrált osztályokban tanuló gyerekek között óriási különbségek mutatkoznak. A másság tükröződik a képességek terén, a neveltségi szintekben, tehát minden egyes gyermek más- más fejlettségi fokon áll. A személyiségfejlesztéshez elengedhetetlen, hogy a diák az éppen aktuális egyéni fejletségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezhessen az intézményben, tehát a külső hatások a megfelelő belső fejletségi szakaszra tudjanak hangolódni. áll a dolgokhoz. folytató iskolákban az egyéni fejlesztés olyan tevékenység, melynek során úgy avatkozunk bele a diák fejlődésébe, hogy a külső környezeti feltételek, a gyermek egyéni sajátosságaihoz, valamint fejlődési folyamatához legyenek hangolva. A fejlesztés következetes, tervszerű realizálásához a főirányt az egyéni fejlesztési terv adja. A személyiségfejlesztés érdekében olyan pedagógiai helyzetet kell teremtenünk, amelyek elősegítik a gyerekek értelmi, érzelmi szociális és erkölcsi fejlődését.  Tisztelniünk kell a tanulók személyiségét, Meg kell átni mindenkiben az értékeset, érzékenynek kell lenni a tanulók problémái iránt, s személyreszabott segítséget kell nyújtani a rászoruló diáknak. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A motiválás célja, hogy a gyerekekben felébresszük a tanulási kedvet, s ezt a folyamat végéig ébren is tartsuk. Ha lehet kategorizálni, talán a legfontosabb a differenciálás, mikor is legteljesebb mértékben próbálunk alkalmazkodni a gyermek fejlettségi fokához, képességeihez, s a nyújtott teljesítményéhez melyeket a tárgyból nyújt.Ezt az összetett feladatot az alábbi szervezeti formák és módszerek segítségével hajthatjuk végre:

1./ A  tanulmányi problémákkal küzdő tanulók számára kislátszámú tanulócsoportokat szervez az iskola

2./ Előnyt élveznek az egyéni képességekhez igazodó munkaformák.

 

„In concreto”

/ténylegesen a gyakorlatban/

Az én esetemben, a magán művészeti iskola képzésrendszerében ez egyidejűleg négy, egymást követő foglalkozást jelent, ami alkalmat ad a kibontakozásra. A differenciálás terén is más jelentőséggel bír esetünkben, mivel a képzésre javarészt önként, - motu proprio- tehetséges gyerekek jelentkeznek eleve, illetve ha nem is kimagasló képességűek, de érdeklődőek, akik affinitást éreznek a tárgy iránt, így inkább a korosztály megoszlása révén adódik a feladat. Az alap motiváltságuk az érdeklődési körük irányultsága miatt eleve adott, így konkrét feladatok iránti figyelemfelkeltésre korlátozódik e terület. A személyiségfejlesztés alapvető feladatként jelentkezik, napjainkban jelentősége és a terület fontossága nagy felelősséget von magaután. A szakirodalmak és szakemberek napi félelme az elszabadult agresszió, a különböző okokra visszavezethető nehezen kezelhetőség és sorolhatnánk, egyre növekvő nagy száma. Itt nem csak a hátrányos helyzetű gyerekekről, vagy az eltérő kulturális hátterű diákokról van szó. Azoknak a gyerekeknek a személyiség fejlődésénél ahol a család, a mikro, makro környezet maximálisan támogató magatartást tanúsít,s  maga a gyermek egészséges fejlődése csak irányítást, terelgetést igényel,nem okoz különösebb gondot a pedagógus számára a fejlesztés. Az én esetemben mivel több vidéki és városi iskolában is dolgozom, az adott területen, a legszélesebb skálán van módomban tapasztalatokat gyűjteni. A szülő nemigen rendelkezik a legalapvetőbb nevelési rálátással sem, hagyományokból táplálkozó módszerekhez nyúl. Mivel az otthoni életükre sem jellemző a tervszerűség ez az iskolai vonalon is jelentkezik. Mivel oktatásunk személyiségközpontú, sokrétű az elvárás felénk. Ha korszerűen akarjuk megoldani az oktatási, nevelési területen jelentkező problémákat, ezeknek, a gyerekeknek az egyéni „szükségleteit” kell igen komolyan kielemeznünk. Képességeit, biológiai, pszichés és szociális jellegzetességeit fel kell térképezni. Egyik ilyen lehetőségünk a tesztlapok alkalmazása a személyiség jobb megismerés és annak szellemében a megfelelő módszer kidolgozása a fejlesztés érdekében.

E kompetenciaterület illusztrálásához, mellékletként

csatoltam, két tanuló anyagát, az általános szorongá-

si szint, a teljesítményszorongás és düh, harag, kife -

jezési módjainak vizsgálatáról

 

 

AZ

ÁLTALÁNOS SZORONGÁSI SZINT,

A

TELJESÍTMÉNYSZORONGÁS

ÉS

A DÜH, HARAG

KIFEJEZÉSI MÓDJÁNAK VIZSGÁLATA

 

 

 

                                                                       Nagy Zoltán

                                                                             2009.

 

 

I. Az alapfogalmakról röviden:

a./ A szorongás fogalma:

  A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott normális válaszreakció, melyet akkor tekintünk a normálistól eltérőnek, ha olyan helyzetekben fordul elő, melyeket a többség könnyedén megold. Akkor vezethet problémához, ha a tünetei ok nélkül, fenyegetettség hiányában is jelentkeznek. Gyermekeknél jelentkezhet önállóan, vagy egy másik probléma részeseként. Beszélhetünk debilizáló és facilitáló szorongásról.

A debilizáló szorongásnál a gyermek saját képességei alatt teljesít, negatív az énképe, alacsony az önértékelése.

A facilitáló szorongás esetében jól tanul és mégis szorong. Ez pótcselekvésekben nyilvánulhat meg, mint ujjszopás, szájharapdálás, körömrágás, stb.

Általános szorongás: irreális, vagy túlzó aggodalmaskodás.

Generalizált: a gyermek életét minden téren befolyásoló szorongási állapot.

Pánik: vészhelyzetre, szituációra adott hirtelen válasz-félelmekkel, szorongásokkal.

A súlyosabb esetek: PTSD, FÓBIA, KÉNYSZER.

b./ A teljesítmény szorongás lényege:

Az iskolai közösségbe bekerülő, úgynevezett problematikus gyermekek, a tanulási és magatartási zavarokkal küzdve igen kedvezőtlen helyzettel szembesülnek. A szülők az iskolától várják a megoldást. A család környezeti ártalmait fokozzák az iskola környezeti ártalmai. A kudarcok, sikertelenségek olyan légtér felé terelik a gyermeket ahol bármiféle sikerélményhez juthat, teret engedhet felgyülemlett agresszivitásának, érzelmileg elfogadják.

c./ Empátia, a düh és harag

A düh, harag kifejezésmódja:

 Napjainkban, az oktatási intézményekben történő, világszerte megfigyelhető brutalitás, erőszak, járványszerű terjedése teszi még fontosabbá a düh, harag fokozott vizsgálatát, mérését, s kezelhetőségének módszertanát.  Az emberi érzelmek természetesnek mondható hangulati ingadozásán, hullámzásán túlmutató érzelmi megnyilvánulások lehetnek kórosak a harag és düh kategóriájában.  E negatív érzelmek kifejezésre juttatásának módja és a személy konfliktuskezelési tulajdonsága között lényeges az összefüggés. Három elterjedt vizsgálati módszert különböztetnek meg a szakemberek, a düh kinyilvánítása /anger- out /, a másik a düh elfojtása /anger- in/ és a harmadik a düh és harag kinyilvánításának gyakorisága: /A-ex /

 

A vizsgált személyek

Az egyik erősen szorongó, a másik agresszív viselkedésű tanuló.

Az első alany monogramja: B. E.

Életkora: 13 év         Neme:              Osztály:  6.

A második alany monogramja: H. M.

Életkora: 13 év         Neme:     férfi      Osztály:  6.

A vizsgálati eredmények bemutatása:

B. E. 13 éves leány

Általános szorongás mérése:

igen

9  12  14  20  25  24  27  37  38

nem

2   4   5   7   16   17   19   22   28   30   32   33   35 

 

Összesítés: 9 pontérték

Az átlagosnál alacsonyabb értéket mutat, főleg ha azt vesszük, hogy a leányoknál általában két ponttal magasabb az átlagérték, mint a fiuknál.

Teljesítményszorongás:

A-ex :   50 pontérték…………...közepes minősítés

Düh- elfojtás skála:

A-in:    16 pontérték…………...közepes minősítés

Düh- kinyilvánítás skála:

A-out: 16 pontérték ……………közepes minősítés

 

Oláh Attila féle kérdőív:

A düh és harag kinyilvánításának gyakorisága

A-ex pontszám:     29……………alacsony minősítés

Düh elfojtás:

A-in pontszám:     13……………közepes minősítés

Düh kinyilvánítás:

A-out  pontszám:  11……………alacsony minősítés

 

H. M. 13 éves fiú

Általános szorongás mérése:

igen

2

nem

4  5  7  9  12  14  16  17  19  20  22  24  25  27  28  30  32  33  37  38

 

Összesítés:        3 pontérték      Az átlagnál jóval alacsonyabb

Teljesítményszorongás:   A-ex :   49 pontérték……közepes minősítés

Düh- elfojtás skála:          A-in:     11 pontérték… …alacsony minősítés

Düh- kinyilvánítás skála: A-out :  10 pontérték……alacsony minősítés

Oláh Attila féle kérdőív:

A düh és harag kinyilvánításának gyakorisága: A-ex :  41 pontérték…közepes

Düh elfojtás:                                                          A-in :    19 pontérték…közepes

Düh kinyilvánítás:                                                 A-out : 15 pontérték…közepes

Az összehasonlítás arra mutat, hogy a leány tanuló minden esetben jobban érzi magát azonos körülmények között, mint a fiú. Jobban alkalmazkodik az iskolai élet követelményeihez, mint társa. A fiú, jellemzően jobban szorong, mint társa. A fiú jelzett agresszivitása szemmel láthatóan pozitív irányba fejlődött az év eleje óta - tájékozódva az iskolai jellemzéséből- köszönhetően a pedagógusi stratégiának.

Konklúzió:

„ …s lelkedben, mint Óceán mélyén

megcsillan a gyöngy….”

A vizsgálat hasznossága:  A gyengébb teljesítményű gyermekeknél célszerű az okok kutatása, visszavezetése, a gyermek előmenetelének segítése érdekében stratégiák kidolgozása. A szakirodalom taglalja a jó értelembe vett, az- az „facilitáló” szorongást, reméltem ilyennel lesz dolgom- mely pozitív serkentésként, nyilvánul meg bizonyos helyzetekben, akár teljesítménynövelésként is előállhat, ám a mi esetünkben sajnos ez nem érvényesülhet, mivel a „facilitás” feltételez olyan szellemi, raktározott kapacitást, mely „vészhelyzetben” aktivizálódhat. A két vizsgált tanulónál ez nincs meg.Az agresszió kialakulásának biológiája, pszichológiai, szociológiai és társadalmi okokra vezethető vissza, így ennek vizsgálata jóval összetettebb, mint hogy végleges ítéletalkotás születhessen egy tesztlap kitöltésével. Mélyen összefügg az önértékeléssel, önképpel, az önkontrollal, hiszen az agresszió nem más, mint különleges „kommunikáció”. Jól körvonalazható a pedagógus szerepe a megfelelő „terápia” alkalmazásának kidolgozásával:  a megfelelően alkalmazott, kiválasztott jutalmazás, büntetés, értékelés, konfliktuskezelés, mely elhibázott módszerként ellenkező hatásként- új agresszivitást kiváltó okként jelentkezhet.

Mit tehetünk? Feladat nem csak meghallgatni, de meghallani a gyermeket. Valós időt biztosítani számára. Önbizalmát erősítendő- az önmagát értékesnek tartó gyermekkel kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. A két gyermek terembeli elhelyezésének is lehet jelentősége. Az a terület, ahol a pedagógus legtöbbet tartózkodik, ahol a legtöbb kommunikációs jelzés juthat el hozzájuk. Így könnyebben követhetik az óra menetét. Nem tudja lekötni magát más tevékenységgel, magyarán: szem előtt van! A lehetőségek engedte figyelemfelkeltés és lekötés, személyreszabott feladat kijelölése – differenciálás- szintén egy lépés a megoldás felé. Ez foglaljon magába rendszerességet, mely feladattudatra, felelősségre nevel. A vizsgált tanulókra személyreszabott követelményskála kialakítása javallott.Itt a szülőkkel való konzultálás, a következetesség a lényeges mind a két szintéren     /iskola- otthon/. Cél, hogy a gyermekek képességeinek megfelelő követelményrendszer domináljon. Lényeges, bizonyos szabályok kialakítása melyek következetessége segíti a kompetencia érzését, segítik az elfogadást. Ez jól kiszámíthatóvá teszi a különböző viselkedésformákra adott környezeti választ. Ez bizonyos tekintetben biztonságot nyújt a vizsgált tanulók számára.A szociokultúrális környezet megismerése elengedhetetlen- ezekből következtetések révén megoldási formák kaphatnak támpontot. Szinte a legfontosabb a reális énkép kialakításának elősegítése a gyermekek számára. Az általában negatív énképhez negatív visszajelzés társul, ezen változtathatunk, ha megfelelő feladatválasztással, differenciálással sikerhez juttatjuk a tanulókat, s ezzel elindul egy folyamat, mely megtalálja a jót és a változtatnivalót egyaránt bennük. Így nyílik meg az út a reális énkép felé.

Tanulmányozott, kiegészítő szakirodalom:

Volentics Anna: Ismeretek a pszichopedagógia köréből

Tankönyvkiadó Budapest 1989.

Murányi- Kovács Endréné- Kabainé Huszka Antónia:

A gyermekkori és serdülőkori személyiségzavarok

                           pszichológiája

 

 

 

 

 

 

2. kompetencia

Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

                  „Ignoti nulla cupido”

  /tudatlannak nincsenek vágyai/

 

  A feladat tehát adott: létrehozni és működtetni a közösségen belüli, a kölcsönhatások a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét, az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. A tanár a csoport és a csoportfejlődés, pszichológiai, kulturális sajátosságainak ismeretében képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzetet, amelyek elősegítik a csoportok tagjainak, szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettségét, amelyek alapján nyitottá válnak a demokratikus társadalomban életében való aktív részvételre, valamint a helyi, nemzeti, európai és az egyetemes emberi értékek eléfogadására. Át kell látnia iskolarendszerünk jellemzőit, és használnia kell a tanulók érdekében, valamint azokat a társadalmi, kulturális folyamatokat melyek befolyással bírnak a tanulók esélyeire, s iskolán kívüli életére.

 Közösségfejlesztés: a gyerekek személyiségfejlesztésére irányuló oktatói - nevelői munka iskolánkban egyrészt a tanulók és a nevelők közvetlen, személyes kapcsolatai révén valósul meg, másrészről közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A gyerekek közösségben, illetve közösség általi nevelésének megszervezése egyik sarkalatos feladata az intézménynek. Művészeti iskolánk életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ez annak a gondolatmenetnek a része, hogy ha az iskolánk mellőzi a közösségi tevékenységi rendszer teljes értékű kiépítését, akkor ez a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák begyakorlását, szokásszerűvé tételét biztosító alapvető fontosságú hatásegyüttesek kiesését jelenti a nevelési hatásrendszerből, s ennek valószínű, hogy széleskörben megtapasztalható negatív következményei lennének. Maga a közösségi tevékenységrendszer nem csupán szokásformáló, beidegző, begyakorló hatások forrásaként értelmezhető. Alapot képez olyan közösségeken belüli kölcsönhatásoknak melyek a gyerekek között játszódnak le.

Ezek megerősítik a szokásformáló folyamatot és igen hatékonyan járulnak hozzá a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységformák mintáinak, modelljeinek közvetítését valamint a konstruktív aktivitást megalapozó meggyőződések kialakításához.

 

 

A közösségfejlesztéshez kapcsolódó feladatok:

Akülönböző gyermekcsoportok, közösségek megszervezése, irányítása. Adott a feladat, létrehozni és működtetni a közösségen belüli kölcsönhatásokkal a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Továbbá az intézmény egyes területeihez - tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez-kapcsolódó közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése hangsúlyos feladat.

 A gyerekek életkori sajátosságai, fejlettségi szintje meghatározó.

A közösségi élet irányításakor a változó életkori magatartásformákkal számolni kell. A gyermek heteronóm, a felnőttek elvárásainak megfelelni kívánó személyiségének lassú átalakulásával, az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válik.

Az önkormányzás képessége

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és a cél elérése érdekében összehangolt formában tevékenykedjenek s az eredményt önállóan tudják értékelni.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy tanerői segítséggel, tudjanak célt tűzni maguk elé, s annak elérése érdekében összangban tevékenykedjenek, valamint a mögöttük lévő tevékenységet értékelni legyenek képesek reálisan.

A közösségi tevékenység megszervezése:

Ezen a  téren, a legfontosabb feladatunk  a

tudatos szervezés, valamint folyamatosság.

Ez értelmet csak akkor nyerhet, ha a taulók

bekapcsolódnak a tevékenységbe, folyama-

tosan,   kitartóan résztvesznek benne, és el-

sajátítják  a  közösségi  együttélés magatar-

tási, viselkedési   szabályait, s tapasztalato-

kat gyűjtenek ezen a téren.

Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása:

Lényeges, hogy egy ilyen közösségre legyen jellemző az összetartozást erősítő, erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válása kialakítása és ápolása. A helytörténeti séták, múzeumlátogatások akkor eredményesek igazán, ha jól elő vannak készítve. Ehhez, az adott helyzetnek megfelelő inspiráló feladatot, feladatlapokat lehet összeállítani, vagy a helyszínen elvégezhető előkészítő, kutató, később alkalmazható ismeretszerző tevékenységet, részfeladatot lehet kiadni. A mellékelten vázolt múzeumlátogatásom esetében az elkövetkező rajzórákhoz kapcsolódó vázlatolás volt a feladat. Az ilyen feladatok melyek inspirálólag hatnak, segítik az esetileg fellazult figyelmek fókuszálását. Megtalálni a számukra elérejtett titkokat, felfedeznivalókat, mint templomok homályában a titkosnak számító geometriai igazságokat. Az iskolán kívüli helyszínek, látogatások szinterei egy különleges lelkiállapottal is szolgálhatnak, mint egy templom,mely a szakralitást árasztja minden homályos zugából, egy könyvtár, mint az évezredes tudáshalmaz tárháza, egy múzeum a kézzelfogható történelem jelenlétével. A diák érzékeli, fogékony rá, hangulatot teremt, alapoz megfelelő előkészítéssel.

A  Művészeti Iskola  10.  osztályosaival  látogattam el  a nyíregyházi Báb Múzeumba:

/Előzetes szervezési feladatként, egyeztettem időpontot, a Múzeum üzemeltetőjével./

 

MÚZEUM LÁTOGATÁS

Résztvevők: Művészeti középiskola 10. gimnázium 28 fő

Helyszín:  BÁB MÚZEUM  -Nyíregyháza, Kölyökvár Dózsa György út 25.

Nevelési feladat: értékeink megőrzése, összetartás, hagyománytisztelet, közösségi szellem, emberi értékek,  harc a meggyőződésünkért, egészséges lokálpatriotizmus.               

A Múzeum látogatásának célja:

Kettős célja  volt a   látogatásnak.

Az  55. éve működő   nyíregyházi

Mesekert bábszínház  tárgyaiból,

bábjaiból nyílt kiállítást a bezárás

fenyegeti a  saját jubileumának é-  

vében, s így nagy valószínűséggel

több alkalom már nem fog adódni,

e kultúrtörténeti  kuriózum megtekintésére,  illetve   kielemzésére.Ez, a korunkra jellemző rombolás politikája, elérte e kuriózum számba menő bábgyűjteményt is és megpecsételte sorsát.

A második cél a tananyaghoz kapcsolódó feladat:

Állatábrázolás, figura formálása drótváz hajtogatás. Ehhez gyűjtöttek anyagot, s készítettek a helyszínen a hatalmas kínálatból vázlatokat.

A kiállítás az eddig fél évszázad alatt színpadra vitt anyagot mutatja be. Ez az ország legrégebbi amatőr társulata. Több mint kettőszáz darabos kollekció. Komplex programok, családi és szakmai programok és módszertani konzultációk, konferenciák helyszíneként is üzemelt pedagógusok és művészek részére egyaránt. A bábok tervezője Bárdi Margit, aki Nívó- díjas Ezüstkoszorús mester.

Kuriózumként megemlítve: / differenciált tárlatszervezés/

Az egyik kiállítósarok kifejezetten látássérültek számára lett kialakítva.

Előkészítés:

o      Felszerelés- vázlatfüzet, rajzszerek

o      csoportos gyülekezés – majd közösen a helyszínre érkezés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A látogatás folyamata:

Az előtérben a kiállítás bevezető ismertetése- tablók, kiadványok bemutatása. Múltja, jelene s jövője /?/. A cél ismertetése és a feladatok megbeszélése, kiosztása. Csoportokra osztva az egyes kiállító-helyiségekben vázlatokat készítetek, közben, bábtípusokkal, bábkészítési technikákkal ismerkedtek. A látogatás hasznossága: a technikai megoldásokon, a vázlatokon túl társadalmi és szociális érzékenység vetületével találták szembe magukat. Folyamatos korrektúra, elemzés és általános hibajavítások után a kiscsoportok tárlókat illetve bemutatótermeket cseréltek és ott folyt tovább új feladattal a munka. A forgószínpadszerű foglalkozás végén közös értékeléssel köszöntem meg munkájukat, mely bőséges vázlatanyagot eredményezett, valamint fegyelmezett érdeklődő hozzáállásukat, a feladathoz, egyúttal empátiájukat a fennálló helyzethez. Az osztály páros alakzatban tért vissza tanári felügyelettel Oktatási Intézményükbe. A tanórán kívüli tevékenység hasznosságát az elkövetkező órák feladatain lehetett leginkább lemérni, mikor is felhasználták, a Báb Múzeumban készített vázlatokat, s élményeiket.